Látnivalók
| NESZMÉLY RÖVID TÖRTÉNETE (szerkesztés alatt) | ||
|
A Komárom-Esztergom megyei Neszmély község mintegy 1500 lelket számlál. |
||
| A község területén az első nagyobb megtelepedés az újkőkor idején mutatható ki, melyről csiszolt kőszerszámok tanúskodnak. A bronzkori fémművesség jellegzetes tárgyait feltárt sírok őrizték meg. A kései vaskorban ide is elért a nyugatról érkező kelta törzsek vándorlása, magukkal hozva a vaseszközök, a fazekaskorong és a pénzverés technikáját. A római hódítás idején a kelta kultúrát átvevő illír származású azalus törzs székhelye a mai Dunaalmás-Neszmély környékén lehetett. A római limes katonai őrtornyainak (burgusok) egyike a községhez közeli Kalin-hegyen állt. |
||
| A magyar államalapítást követően a település első okleveles említése 1235 körülre tehető. A Komáromi Várbirtok része évszázadokon át. Nagy Lajos király nevelője, Miklós mester, birtokot kap a falu határában. Zsigmond király mondhatja magáénak a települést 1412-ben. Zsigmondot Habsburg Albert követte a trónon. A törökök ellen harcba indult Albertet betegség miatt gyaloghintón szállították Budáról Bécsbe. A Neszmélynél tábort ütő királyt az emlékét őrző Király kútnál érte a halál 1439 októberében. Hunyadi Mátyás emlékét őrzi a Neszmély és Almás közötti Akasztó-hegy. A szájhagyomány szerint a dunai rév bérlője magas árral zsarolta az utasokat s börtönbe vetette, sanyargatta azokat, akik nem fizették meg a törvényesnél magasabb árat. Mátyás király szegény tótnak öltözve bizonyosodott meg a révész gazságáról miután őt is a pincébe vetették. A király arannyal jutalmazta meg a neki ételt hozó asszonyt, ezzel felfedte kilétét és felakasztatta a révészt. |
||
| II. Ulászló oklevele szerint az áruikkal kereskedő neszmélyi polgárok nem állíthatók másutt bíróság elé, jószáguk el nem vehető. A lakosok ügyében csak a neszmélyi bíró és esküdtjei ítélkezhettek. A török első támadása idején felégették a községet. A komáromi várkapitány tárgyalásokat folytatott a falu újbóli benépesítéséről. A 16. század közepén ismét lakottá vált, de Szinán pasa újra elpusztította és harminc éven át lakatlan helyként szerepelt az összeírásokban, csak a 17-18. században népesült be. 1855-ben a Zichy családtól a klosterneuburgi Szent Ágoston-kanonokrend vásárolta meg a neszmélyi ingatlanokat. A vasútépítés 1888 szeptemberében érte el a falut, a tervezők helyi bejárásán figyelembe vették Neszmély kívánságát, mely szerint kapjon külön vasútállomást és az építkezés során erősítsék meg a Duna felőli védővonalat. 1922-ben a háborús években megszűnt téglagyár utódjaként kezdett el üzemelni Neszmély egyetlen komoly iparvállalata, a Hacker-féle téglagyár. |
||
| 1936-ban az Olimposz hegyétől Berlinig futó atléták Neszmélyen is keresztülvitték az olimpiai lángot. A világháborút követő béketárgyalások következtében a neszmélyi kertek alatt folyó Dunából államhatár lett, s bár az 1938-as revízió eredményeként Neszmély néhány évre megszűnt határfalu lenni, a második világháború győztes hatalmai 1945. május1-jén ismét a Dunát jelölték ki választóvonalnak. A XVI. század elejéig római katolikus vallású magyar lakosság a rohamosan terjedő reformáció következtében megosztottá vált, Neszmély szinte homogén református faluvá lett. Csak a XVIII. századi német betelepítés során kerültek a községbe – többségében házasság révén – katolikus vallású polgárok. A településre a Vág folyó mellől az 1895-ös évek tájékán érkező babtista konyhakertészek nemcsak friss áruikat hozták magukkal, hanem hitüket is. Ezen látogatások következtében alakult meg a Neszmélyi Babtista Gyülekezet, mely 1995-től saját lapot is megjelentet Szövétnek címmel. Az 1990-es években a lendületet vevő szellemi és közösségi élet jeleként több-kevesebb rendszerességgel jelentek meg helyi újságok: a Neszmélyi Kilátó és a Rákóczi Szövetség időszakos lapja, a Hídverő. |
||
| Napjainkban Neszmély dinamikusan fejlődő település. Élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros útvonalnak, a borgasztronómia fellendülésének következtében. A hegyoldalakon évszázadok óta terem a környék történelmi borvidékének is nevet adó neszmélyi szőlő. Borfesztiválok, szüreti mulatságok, Nemzetközi Jazz Fesztivál mellett a térségi és európai együttműködés fórumaként számon tartott "Hídverő Napok" messze földről csábítják a vendégeket. A kuriózumnak számító Hajóskanzen, mely szabadtéri hajózási múzeum és szálláslehetőség egyben és a Millecentenárium Park ad otthont számos színvonalas kulturális- és sportrendezvénynek. A hajókon működő erdei iskola diákjai betekintést nyerhetnek a hajózás rejtelmeibe, tutajjal fedezhetik fel a neszmélyi szigetvilágot. A Duna hat kilométeres hosszban elnyúló szigetsorával, csendes mellékágával, a község fölé magasodó hegyoldalakkal és e festői környezetben megrendezésre kerülő programok sokaságával várja Neszmély a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. |
||
 |
||
|
Neszmély Nagyvár |
|
 |
A falutól délre a Várhegyen középkori eredetű;, négyszögletes torony maradványa található, amely talán a Zsigmond király korából maradt öregtorony. Okleveleinkben nem szerepel, keletkezésének és pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Forrás:mars.elte.hu |
|
Katolikus templom |
|
| "A neszmélyi katolikus templom és plébánia alapításának kezdetei a múlt homályába vesznek. Egyvalami biztosan megállapítható: III. Ince pápa 1216. június 13-án Perugiában kiadott oklevele, amelyben a pannóniai Szent Márton-monostor egyházait, birtokait és egyházjogi kiváltságait részletesen felsorolja és megerősíti, csak Almás Szent Lászlóról nevezett plébániáját és Fuzigteau (Füzitő) Szűz Mária-templomát említi." Forrás: "Neszmély című könyv:Bárdos István és Szénássy Zoltán" |
|
| Református Templom |
|
| "Elfogadva a szakemberek véleményét megállapíthatjuk, hogy a mai református templomot Mátyás király nagy építkezéseinek idején XIV. századi alapokra építették. Abból, hogy 1404-ben Zsigmond király Neszmélyen tartózkodott, bizton következtethetünk arra, hogy a mai templom elődje már állt, s azt valószínűsíthetően 1396 táján kezdte építeni a birtokos Hancko család." Forrás: "Neszmély című könyv:Bárdos István és Szénássy Zoltán" |
|
| Baptista Imaház |
|
| "Neszmélyre az 1895-ös évek táján a Vág mellől, Negyed községből érkezett a baptista misszió. Az ottani gyülekezetből konyhakertészek hozták terményeiket ladikkal, és a Duna menti településeken kikötve árusították a friss paprikát, paradicsomot, zöldségféléket. Ám nem csak ezeket hozták, hozták magukkal a Bibliát meg a hitet is." Forrás: "Neszmély című könyv:Bárdos István és Szénássy Zoltán" |
|
| Albert király kútja |
|
| "Albert Király 1439. október 27-én reggel 8-9 óra között, 42 éves korában Neszmélyen halt meg. Az utókor azt a forrást, amely mellett az uralkodó elhunyt, ALbert király kútjának nevezte el. (A néphit azonban mind a mai napig azt tartja, hogy a király dinnyére ivott vizet és ezért kapott vérhast. Ugyanis a hagyomány szerint a királyi karaván elvonultával a kút környékén rengeteg dinnyehéjat találtak a helybéliek.)" Forrás: "Neszmély című könyv:Bárdos István és Szénássy Zoltán" |
| Pincesor Neszmély |
|
| "A falut már középkorban messze földön híressé tette Nagy-Somló, Korma és Meleges zöldesbe játszó, aranysárga bora. Jellegében a nevezetes rajnaira emlékezteti a jó italok kedvelőjét. A későbbi évszázadokban Neszmély adta a nevét a Komárom, Esztergom, Fejér, Győr és Veszprém megye egyes tájait magába foglaló borvidéknek. E bor beéréséhez négy-öt év kell, ám érdemes gondos kezeléssel kivárni ezt az időt, a türelmet meghálálja ízével, zamatával, tükrös tisztaságával s nem utolsósorban szállíthatóságával." Forrás: "Neszmély című könyv:Bárdos István és Szénássy Zoltán" |
 |